Reggel újra órára keltünk - úgy néz ki minden nap hajnalhasadtán kelünk- mivel 8kor indult a busz Monacóba, hogy minél korábban le tudjunk nevezni. Háromnegyed óra alatt át is értünk, következő 1 óra azzal telt, hogy parkolót találjunk a busznak, ami a belvárosban majdnem lehetetlen feladatnak tűnt. Végül a helyi szervezők segítségével sikerült tilosban leparkolnunk, délben mikor visszamentünk a buszhoz, már a fél rendőrőrs ott állt a buszunknál, mert akadályozzuk a helyi tömegközlekedést.

Első utunk a versenyközpontba volt, nevezéseinket kellett véglegesíteni. Nevezés a helyi focistadionban volt és kiderült, hogy az utolsó 400 métert a stadion rekortánján fogjuk futni!

Nevezési procedúra után gyors iramba mentünk fel a hercegi palotához, hogy elérjük a naponta egyszer bemutatott őrségváltást.

Számomra az őrségváltás kicsit csalódás volt, mivel jóval „csicsásabb” viseletre számoltam, hasonlóra, mint a svájci gárdáé. Kastély környéke egyébként a régi Monaco városrész, itt még láthatóak a középkori Monaco zegzugos utcái, terecskéi.

Délben, miután megegyeztünk a rendőrökkel, hogy hova álljunk a busszal, elindultunk felfelé a Jarden Exotic-hoz, ahol a világ összes tájáról hoztak olyan különleges növényeket, melyek jól viselik Monaco klímáját. Ennyi kaktuszt, pozsgást és más szúrós növényt még nem láttam egyszerre! Az egész park a hegyoldalba épült és természetesen gyalog jöttünk fel a tengerszintről 100 méter magasba, lépcsők rengetegén át.

Kert további érdekessége egy cseppkőbarlang, amit a kert építése közben fedeztek fel a kert építői, sőt még ősember nyomokat is találtak a barlangokba. Bár arra kíváncsi lennék, hogy a francba jutottak el az ősemberek a szakadékos lejtőn a barlang bejáratához!

Természetesen a kertnek csak 1 kijárata volt a tetőn, így oda újra fel kellett mászni, jó edzés gyanánt a holnapi versenyre.

Lépcsőzéstől elfáradva felültünk a helyi BKV-ra, ahol olcsóbb a jegy mint otthon, mivel 1 euro a jegy! A kisbusz beláthatatlan kacskaringós utakon jutott le a belvárosba, ezek után azt kell mondanom, hogy ahol a forma 1-es autók mennek az sík és egyenes terület!

5kor indultunk tovább a szomszédos Mentonba, ami az első francia városka a Cote D’Azur-ön Olaszország irányából. Menton hangulatos belvárossal és zegzugos felfedezésre váró óvárossal rendelkezik. Óvárosnak sikerült megtartania a XVIII. Századi hangulatot, szűk sikátoraival, váratlan helyen előbukkanó tereivel.

Mentonban végre lejutottunk a tengerpartra is, ahol mélyeket szívtunk a sós tengeri levegőt és közben érdekesebbnél érdekesebb kövecskéket gyűjtöttünk. Az én kedvencem a zöldes-kékes áttetsző kövecskék voltak.

Mentonból este 9 után értünk haza, ahol még nekiálltunk képeket válogatni, ami komoly feladat, mert az Öcsinek odaragadt a keze fényképezőhöz és 600 képet készített Monacóról. Este még volt annyi erőm, hogy a képeket kiválogassam, de arra már nem hogy a bejegyzést megírjam, így ezt a posztot most hajnalban írtam meg a buszon, útban a Monaco-i futóversenyre.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.